Tulajdonképpen teregetek

Ez az aktuális egyik kedvenc hosszú ujjú pólóm felirata, ami addig nem eresztett BA-ben, amíg meg nem vettem. Valójában egy semmi extra ruhadarab, sötétkék a póló, fehér nyomtatott betűkkel a bölcsesség, mondjuk kivételesen puha és jó anyaga van, de valamiért annyira tetszett, hogy nem engedett üres kézzel kimenni a boltból. Azért emlékezetes a sztori, mert valószínűtlenül drága volt, amikor átszámoltam forintra, megremegtem, hogy ennyiért egyszerűen nem lehet egy pólót venni, nem szabad, tilos. Aztán figyeltem még kicsit befelé (miközben szorongattam a fogast), hogy igaziból azt érzem, hogy nem érdemlem meg ezt a drága pólót, hogy ez nekem nem jár . Na és ez történetesen pont az a két mondat, amit az utóbbi idők segítői egyöntetűen visszajeleztek, hogy legyek szíves mondogassam magamnak, hogy a jó dolgok / örömök / jutalmak / dicséretek / pihenés stb nekem is kijárnak időnként és hogy tudjam már azt mondani, hogy ezt vagy azt a jót megérdemlem. És ettől még nem leszek automatikus...

Nem írtam régóta, pedig sok jó történik, amit jó lenne megörökíteni. Az a teljességgel szokatlan, hogy nagyon jól érzem magam, sok napja és ezt valahogy nem mertem leírni, féltem, hogy széttörik azzal, ha szétkürtölöm (annak a 6 embernek, aki olvassa :)). Szóval, hogy kurvára jól érzem magam, idejét nem tudom kb, mikor voltam ennyire rendben, és ennek nagyon de nagyon örülök. Olvastam Tenki Rékával egy interjút még a 2 ünnep között, és ő mesélt valami hasonlóról, hogy mennyire nem meri kimondani, ha valami jó, mert fél, hogy azzal szétfoszlik. Na és ha neki lehet, akkor lécci nekem is hadd már, pedig közben ez úgy faszság, ahogy van. Ha ér a szarságokon vekengeni, akkor hadd érjen már a jó dolgoknak is örülni. Leteszteltem offline, és már több mindenkinek mondtam óvatosan, hogy én kurva jól vagyok, nem tudom mi történt, de minden jó, ide nekem az oroszlánt is. És még tart. Onnan lehet lemérni, hogy még a busz is jókor jön :) És az ebben az állapotban az érdekes, hogy semmihez sem tu...