blogvember 1.

Éljen a pénteki szünnap! Borzasztóan élvezem a lassú tempót, meg hogy mindeközben süt a nap és szép a világ. Az előzménye egy brutál módon végigdolgozott október, napi 9-10-11 óra munka, de legalább meglátszik a kiállított számlán - mondjuk ez most pont kevéssé lelkesít, most inkább normális munka/magánéletre vágyom.

No de. Ma ugye lehetett lassan kelni, ami azt jelenti, hogy L. is 6-ig aludt, ami nála már kvázi túlalvás, aztán még beszélgettünk, nevetgéltünk, miegymás, aztán 8kor reggeliztem. Azóta lement 2 mosás, kicsit csencseltem a marketplace-en, kerti munkák, kukákat kimostam, robotporszívót terelgettünk, hóindító adminisztráció és utalások ide-oda, aztán csináltunk ebédet, enyém volt a brokkoli krémleves, övé a babfőzelék, az ikeás húsgolyó közös volt, haha. Aztán most ő délutáni alszik, utána elvisszük a kutyát, este meg megnézzük ezt az új franica vígjátékot, amit a Cirkóban játszanak.

Most akartam gyorsan írni, amíg alszik, mert este nem tudom, lesz-e még energia rá, de ez így most olyan eh... tollbamondás a napról, nem ez okoz nekem örömet a blogolásban.

Arról beszélgettünk múlt héten J-val, hogy tulajdonképpen mit szoktak az emberek csinálni hétköznap este otthon, mármint akinek nincsenek gyerek körüli teendői. És arra jutottunk, hogy az egy dögunalom, és tök nehéz értelmesen eltölteni. Mondjuk 11 óra munka után egyszerűen az életbenmaradásra marad csak energiám, ott szó nincs semmiféle kreatív tevékenységről, pláne mozgásról, pedig az lenne az igazi. TV-zni nem akarok, nem szoktam, otthon nincs is TV-m, itt van, de nem szoktam leülni elé. Telefont nyomkodni nettó időelcseszés. Sőt, az ennyire sok munkás időszakban hányok már eleve a képernyőnézésétől, szóval teló, tv, laptopos filmezés kilőve. Olvasás OK. Gitározás OK, de valamiért botrányosan keveset veszem rá magam. Puzzle - legjobb! De itt még nincs hozzá felületem, de már rajta vagyok, hogy legyen. Elkezdtünk páros passziánszozni, ami szerintem nagyon vicces, mert nyugger életmód vol. 10000, de azt pl szeretem, pláne ha közben hallgatunk valami jó zenét. Lehetne mindig pakolni is, meg házimunkát csinálni, de ahhoz is kell azért valamennyi energia.

Aztán az is van, hogy nagyon szeretnék rendszeresen mozogni, de nem tudom egyelőre rendszeresen beilleszteni az életembe. A keddi tornák megvannak, az szuper. Nyár óta upgradeltem az 1 kg-s bokasúlyról a 2 kg-ra, és azóta megint nagyon nehéz minden kar meg lábemelgetős feladat, de nem baj. Valami nyújtós kurzust szeretnék csinálni, mert meglepően hajlékony vagyok, az ülő életmódon mellett is még mindig, és nagyon vágyom olyan mozgásformára, amiben sikerélményt érzek, nem csak a szenvedést. És fejben az ötlet már megvan jópár hete, de nem léptem még a tettek mezejére. Jó, a kutyával is megyünk sokat, mármint heti rendszerességgel hosszan, erdőbe, és az már egy mini túrának is elmegy. 

Hopp, indulás.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

blogvember 22-23-24-25

Aztán kicsit máshogy alakult a túra, mert második estére utolért valami nemkedves gyomorvírus, elég masszívan leterített, úgyhogy onnantól ágyban voltam, nagyon ritkán van csillagtúrás szakasz, de ez most hálistennek pont az volt, rettentően fájt a gyomrom, semmi nem maradt meg, és a végtagjaim szétfagytak és libabőrösek voltak, a törzsem meg lángolt és izzadt - sosem volt még ilyen furcsa kettős érzetem. Aztán másnap L. lejött értem és hazaszállítmányozott szombat este, az is elég kínkeserves volt, de semmi értelme nem lett volna tovább maradni. Mára nagyjából rendeződött a helyzet, de azzal még előző éjjel tetéztem, hogy kimentem pisilni 5 körül, és nem értettem, mik azok a kupacok a fürdőben, kiderült a kutya gyomra sem volt százas, és ahogy szedegettem a valószerűtlenül nagy adag kupacokat, közben lefejeltem az üvegpolcos szekrénykét és kicsit felhasadt a homlokom és elkezdett ömleni a vér, de ezen már röhögtem akkor hajnalban is - hogy mi ez a Mr. Bean-es működésmód már. Aztán ma ...
További információk

dolgok

Nincs meg a jó kezdőmondat. Végre van időm és terem írni, szóval bemászok a gondolataim közé, hogy megpróbáljam őket érthetővé formálni. Kicsit kiestem az életemből, nem találom magam, nem találom az erőmet, nem tudom, ki vagyok és mi az értékem. M. mondta, hogy ennek a drága fiúnak ki kell építenie egy újabb identitást, de hát nekem legalább ugyanennyire ez a feladatom. Olyan furi, hogy aki voltam, az innen visszanézve egy stabil és működő identitás volt, bár egyedül - most meg itt vagyok nemegyedül, és mégis teljesen instabilként és enerváltan. Azt mondtam a lányoknak, hogy kicsit túl sokan vagyunk most ebben a kapcsolatban, és nem érzem, hol van itt a helyem ebben a nagy rendszerben. Mármint az ő nagy rendszerében. A mi kettesünkben már érzem a helyem és ott nagyon jó lenni, meg relatíve sima ügy is. Csakhogy ez ritka és rövid időszakokban van, a hétköznapok nagyja a nagy rendszer működtetéséről szól.  Szóval ez nem egyszerű, és olyan fura, hogy ilyen egy felnőtt kapcsolódás, va...
További információk

ez legyen az

Uh, na, lássuk, mik is vannak mostanság. A téli medve üzemmód után most kezd lenni valamiféle energiám, lelkesedésem, terveim... teljesen leharcolt szerintem a tél, kb 3x voltam beteg, iszonyú sokat dolgoztam ott december-január környékén, csak toltam a napokat előrefelé. Csomó fenttel, csomó lenttel. Az a klasszik januári depi most nem volt, de a február elég nyomin telt. Csomót veszekedtünk, én nem tudom mennyi ideig tart az összecsiszolódás 40 felett, de úgy látszik, több mint egy év. Mondjuk én a nulla veszekedést tartanám ideálisnak, hogy pl történjen minden úgy, ahogy szerintem az jó, de hát ez az elmélet több sebből is vérzik. Szóval tanulom, tanuljuk egymást. A jó hír, hogy eddig minden nagyobb konfliktust át tudtunk beszélni idővel, és lassan kitanuljuk, h kinél milyen gombokat nyomunk be mivel, de baszki, ez mennyire rengeteg idő és energia. Küzdök az egyedüllétért, néha nagyon jól esik és vágyom a csendre, hogy senki ne legyen körülöttem, és itt meg azt kell tanulni, hogy ne...
További információk