blogvember 13.

- nagyon szép darabokat játszunk a gitárzenekarral, ebben a félévben Vivaldit, Haydn-t és egy Albeníz tangót, ilyenkor próba után egész este ez szól a fejemben és csak nem értem, hogy lehet ilyen szép zenéket szerezni. 

- azért is jó, hogy van mellettem egy férfiember, mert rábeszélt, hogy mégiscsak jó lenne a robotporszívót rátenni a wifire és az appból irányítani, és azóta új feature-ök derültek ki, például érti a szobahatárt akkor is, ha nincs ott küszöb - csodálatos! Meg gondolom, most Kínában nézegetik a lakásomat, de hát biztos vannak az enyémnél érdekesebbek és nézegetnivalóbbak.

- párhuzamosan, ahogy nő a munkastressz megint, annál többet eszem (ez érthető), pláne annál több édességet (ez is), de annál többet vicceskedek a kollegákkal és a partnerekkel (ez nem feltétlen érthető). De az is igaz, hogy a régi munkámban szerzett tapasztalat most nagyon jól jön, tudok mindenkire türelemmel figyelni, kedvesen reagálni, és a tegnapi abszurd egy órás megbeszélés is lement úgy, hogy én voltam egyedül kamerával és 60 külföldi ismeretlen ember meg monogrammal látszott - köszi.

- annyira szeretnék érzelmileg ráfordulni a karácsonyra, elkezdeni keresgélni ajándékokat, mécsesekkel lenni esténként, nyugizni, de erre most egyáltalán nincs még lehetőség. Még 1-2 hét őrület, aztán azon vagyok, hogy normálisabban legyek.

- viszont nagyon jól alszom, sokat álmodok és keveset ébredek fel, és valamiért az az érzésem, ha többféle álomra is emlékszem reggel, akkor az egy jóminőségű alvás. Csak ne lennék egyfolytában éhes! Ez valami szörnyűség.

- nagyon örülök a soksok olvasnivalónak, amit a blogvember klub létrehozott, olyan jó a kisebb-nagyobb történéseket olvasni és melléképzelni a szerzőt. Ez elég vicces amúgy, mert pár bloggerrel már találkoztunk, és mindenki teljesen más volt élőben, mint ahogy a blog alapján elképzeltem, de tényleg egészen más. Arc, hangszín, stílus, színek, gesztusok, magasság - senkinél még a közelében sem jártam a valóságnak :) de azért rendületlenül elképzelek továbbra is mindenkit, akit nem ismerek. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

blogvember 22-23-24-25

Aztán kicsit máshogy alakult a túra, mert második estére utolért valami nemkedves gyomorvírus, elég masszívan leterített, úgyhogy onnantól ágyban voltam, nagyon ritkán van csillagtúrás szakasz, de ez most hálistennek pont az volt, rettentően fájt a gyomrom, semmi nem maradt meg, és a végtagjaim szétfagytak és libabőrösek voltak, a törzsem meg lángolt és izzadt - sosem volt még ilyen furcsa kettős érzetem. Aztán másnap L. lejött értem és hazaszállítmányozott szombat este, az is elég kínkeserves volt, de semmi értelme nem lett volna tovább maradni. Mára nagyjából rendeződött a helyzet, de azzal még előző éjjel tetéztem, hogy kimentem pisilni 5 körül, és nem értettem, mik azok a kupacok a fürdőben, kiderült a kutya gyomra sem volt százas, és ahogy szedegettem a valószerűtlenül nagy adag kupacokat, közben lefejeltem az üvegpolcos szekrénykét és kicsit felhasadt a homlokom és elkezdett ömleni a vér, de ezen már röhögtem akkor hajnalban is - hogy mi ez a Mr. Bean-es működésmód már. Aztán ma ...
További információk

dolgok

Nincs meg a jó kezdőmondat. Végre van időm és terem írni, szóval bemászok a gondolataim közé, hogy megpróbáljam őket érthetővé formálni. Kicsit kiestem az életemből, nem találom magam, nem találom az erőmet, nem tudom, ki vagyok és mi az értékem. M. mondta, hogy ennek a drága fiúnak ki kell építenie egy újabb identitást, de hát nekem legalább ugyanennyire ez a feladatom. Olyan furi, hogy aki voltam, az innen visszanézve egy stabil és működő identitás volt, bár egyedül - most meg itt vagyok nemegyedül, és mégis teljesen instabilként és enerváltan. Azt mondtam a lányoknak, hogy kicsit túl sokan vagyunk most ebben a kapcsolatban, és nem érzem, hol van itt a helyem ebben a nagy rendszerben. Mármint az ő nagy rendszerében. A mi kettesünkben már érzem a helyem és ott nagyon jó lenni, meg relatíve sima ügy is. Csakhogy ez ritka és rövid időszakokban van, a hétköznapok nagyja a nagy rendszer működtetéséről szól.  Szóval ez nem egyszerű, és olyan fura, hogy ilyen egy felnőtt kapcsolódás, va...
További információk

ez legyen az

Uh, na, lássuk, mik is vannak mostanság. A téli medve üzemmód után most kezd lenni valamiféle energiám, lelkesedésem, terveim... teljesen leharcolt szerintem a tél, kb 3x voltam beteg, iszonyú sokat dolgoztam ott december-január környékén, csak toltam a napokat előrefelé. Csomó fenttel, csomó lenttel. Az a klasszik januári depi most nem volt, de a február elég nyomin telt. Csomót veszekedtünk, én nem tudom mennyi ideig tart az összecsiszolódás 40 felett, de úgy látszik, több mint egy év. Mondjuk én a nulla veszekedést tartanám ideálisnak, hogy pl történjen minden úgy, ahogy szerintem az jó, de hát ez az elmélet több sebből is vérzik. Szóval tanulom, tanuljuk egymást. A jó hír, hogy eddig minden nagyobb konfliktust át tudtunk beszélni idővel, és lassan kitanuljuk, h kinél milyen gombokat nyomunk be mivel, de baszki, ez mennyire rengeteg idő és energia. Küzdök az egyedüllétért, néha nagyon jól esik és vágyom a csendre, hogy senki ne legyen körülöttem, és itt meg azt kell tanulni, hogy ne...
További információk