November 6-7-8.

Csütörtökön a nap egyértelmű fénypontja a szárazföldi edzés volt, ahol a bemelegítés alatt bukfencezni kellett, meg cigénykerekezni. Na most mindez 46 évesen, ezer év kihagyás után elég vicces volt, nagyon röhögtünk egymáson. Mindeki placcsant jobbra-balra, mondjuk nekem előre egész jól ment, csak nagyon elszédültem benne, hátrafelé kicsit necces, de azért ment. Volt a nehezített verzió, amikor hátrafelé kézzel kinyomom magam és talpra érkezek, hát ez nem ment. A cigánykerék sem, valahogy nem jött fel a lábam csak derékszögig, az meg itt nem praktikus. Volt aztán csomó gumiasztalos rész, imádtam, és nagyon szépen szoktat arra, hogy feszítsem a lábam, hátam, hasam, fenekem, karom közben, különben eldob valamelyik irányba a gumiasztal. Volt deszkáról 1,5 magas matracra ugrás is, ez előrefelé ment, hátrafelé viszont rettentő para páros lábbal elugrani. Nem tudom elmondani, hogy miért, de az, trust me :)

Aztán hazafelé a kisautónak megint felforrt a hűtővize, gőzölgött és büdös volt, bakker pedig ezt idén már 2x javította a szerelő :( szegény autóka kezdek már tőle búcsúzni gondolatban, de ez nehéz menet lesz. Nincs kedvem egy használt autóra kiadni 4-5-6M forintot, ráadásul rohadtul nem is tetszenek az újabb autók, valahogy olyan jellegtelen, műanyag az összes, én a mostani kisautómat szeretném működőképesen használni még nagyon sokáig. Az anyósülés sincs benne már sok hete, de azzal sem halad a szerelő, lehet, inkább a szerelőt kellene lecserélni előbb.

Tegnap reggel elmentünk úszni Apukámmal, vízszintesen sütött a nap a medencére, a víz feletti pára narancssárga volt, gyönyörű! Mondjuk elég darabosan mozogtam, és izomerőm sem volt sok, de azért lenyomtam a két kilcsit. A pihenésre, regenerálódásra azért többb időt kell hagyni, de mondjuk most hétfő óta változó intenzitású izomlázam van, és ez eléggé jó érzés :)

A mát még nem tudom biztosan, eddig annyi történt, h itt van 4 gyerek, és kiderült, hogy müzlit csak úgy lehet csinálni, hogy előbb a müzlit töltöm a tálba és utána a tejet, különben nem jó az egész. Ezt a müzlinél nem éreztem fajsúlyosnak, de bebizonyosodott a reakciókból, hogy nagyon is az, mondjuk a kávénál nekem is van sorrend (előbb kávé, utána tej), de mostanság már tudatosan puhítom magam a fordított sorrenddel, hogy ne legyek már ilyen rigolyás. Szóval ez van, most me time-ot kértem, úgyhogy nem Activitizem, és zárt ajtók mögött laptopozom. Aztán nemsokára csapatostul elmegyünk a Fény u-i piacra ismerősnél kolbászt enni ebédre, aztán délután Lukácsban egy kör fürdő, ami még karácsonyi ajándékom volt, és lassan lejár a bérlet, szóval ősszel belehúzunk a fürdőkbe. Holnap meg bringaszerelő workshop-ot tart L. a barátnőimnek, mert a legutóbbi biciklis kéktúrán több volt a defekt, mint nap, és nem árt tudnunk, hogy kell belsőt cserélni és defektet javítani. Barteres a dolog, mert mi meg kaptunk érte színházjegyet, Vígszínházban láttuk a Diktátort, és elképesztően jó, a kis Vidnyánszky előtt lengetem a kalapom, fantasztikus színész a srác. Este meg egy Zeneakadémiás koncerttel zárul majd a hét.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

kisház

Hát az nem lett az , de lett egy másik kisház (nem is kicsi, nagyobb mint a lakásom), viharos tempóval, képek alapján nagy szerelem, egymillió érdeklődő, de valamiért a tettek mezejére léptem, túl van a büdzsén, ezen már meg sem lepődünk, de családi kölcsönökkel megugorható, és tegnap megnéztük, és szóban megállapodtunk, szimpik voltunk egymásnak, levették a hirdetést és ha minden jól megy, szombaton foglalózunk. Még nem is tudom elhinni, annyira váratlan, meg gyors az egész. Az előző koppanós körök egyik tanulsága mindenképp az volt, hogy úgy mentem oda, hogy tetszik és ilyet szeretnék, de ha nem jön össze, az is jó. Valahogy kiment a nagy akarás belőlem. Ebben is van pici kompromisszum, pl csak sima kisfalu, és nem zsákfalu, kettővel odébbi szomszédnál elég nagy a putri, de parasztház a javából, búbos kemencével, nagyon hivogató belső terekkel, hajópadlóval, szép konyhával. Nem is kell most hozzányúlni, hanem lakható-élhető egyből. Na és akkor a legérdekesebb, hogy nem érzek semmit ...
További információk

Rotty

Bizalom, cöh! Volt is, van is, de azért pár alkatrészt cserélni kell az autón, úgy mint komplett ülésszett :) ezen próbálok nevetni, de annyira kiürült, kiégett és lefáradt vagyok, hogy csak ilyenkor írás közben megy. Szóval valami masszív enerváltság ül rajtam, nagyjából semmi sem érdekel és nem is lelkesít, azt érzem, teljesen elfogytam energiailag. Teljesen meglepő, hogy azt hittem régebben, minden bajom forrása az egyedüllét, és bezzeg ha lenne párom, most már van 1,5 éve, és most meg azt érzem, hogy akkora meló és feladat egy párkapcsolat fenntartása, pláne jóminőségben, hogy ezt nem tudom megugrani. Vagy nem tudjuk megugrani, ez így helyesebb. Sok a vita, sok a feszkó, sok a különbözőség és nem látom a közös jövőképet. Rejtély számomra, hogy tudják mások 40+-osként összehangolni az életeiket és egy közöset élni onnantól, nekünk ez egyáltalán nem megy. Fuh. Szóval ebben is nagyon el vagyok fáradva, mindenben el vagyok fáradva, ne már. És kellemesen be tudom magam csapni azzal, hog...
További információk

ez legyen az

Uh, na, lássuk, mik is vannak mostanság. A téli medve üzemmód után most kezd lenni valamiféle energiám, lelkesedésem, terveim... teljesen leharcolt szerintem a tél, kb 3x voltam beteg, iszonyú sokat dolgoztam ott december-január környékén, csak toltam a napokat előrefelé. Csomó fenttel, csomó lenttel. Az a klasszik januári depi most nem volt, de a február elég nyomin telt. Csomót veszekedtünk, én nem tudom mennyi ideig tart az összecsiszolódás 40 felett, de úgy látszik, több mint egy év. Mondjuk én a nulla veszekedést tartanám ideálisnak, hogy pl történjen minden úgy, ahogy szerintem az jó, de hát ez az elmélet több sebből is vérzik. Szóval tanulom, tanuljuk egymást. A jó hír, hogy eddig minden nagyobb konfliktust át tudtunk beszélni idővel, és lassan kitanuljuk, h kinél milyen gombokat nyomunk be mivel, de baszki, ez mennyire rengeteg idő és energia. Küzdök az egyedüllétért, néha nagyon jól esik és vágyom a csendre, hogy senki ne legyen körülöttem, és itt meg azt kell tanulni, hogy ne...
További információk