nyár

A héten hallgattam egy régebbi podcastot Bongorral, ahol mesélte, hogy a telefonja notes-ába szokott dalszövegeket írni, és hogy milyen borzasztóan félelmetes, amikor megnyit egy-egy új notes-ot és ott a fehér ablak - na és akkor eszembe jutott, hogy 1) ezzel ugyebár tudok maximálisan menni, 2) milyen bazi régen írtam. És akkor rájöttem, hogy a legutóbbi kötelező frissítéskor az otthoni 15 éves Dell Latitude végleg megadta magát és nem volt hajlandó a wifire felcsatlakozni, ergo még ha akarnék se tudnék írni kicsit az év ezen időszakáról, és akkor egyből nagyon elkezdett bizgerálni, hogy de jó lenne írni.

Így aztán tegnap sikeresen abszolváltam a kb fél éve a to do listámon levő tételt, miszerint el kéne haladni az X boltba, ott beújítani egy 3-4 éves Dell Latitudera. Ez pipa és hála a magasságos technikának, elég volt az accountommal bejelentkezni a google chrome-ba és hipphopp itt az összes régi weboldal jelszavastul-linkestül, szóval sokkal gyorsabban megvolt a megújulás, mint amit a fél évnyi to do listán ácsorgás alatt elképzeltem.

Legutóbb május elején írtam, máassetom akkor ki voltam és mit csináltam, de akkor csak írok picit a nyárról. Nem terveztem túl, mert messzire valahogy nem akartam menni, a közelgő hőgutától előre elment az energiám, és mindig lebegtették, hogy most aztán már tényleg mindjárt beindul a projekt, és akkor nagyon dőlni fog a munka mindenkire (azóta sem lódult be). Ami biztos volt, hogy lesz júli elején 2 hét edzőtábor, amire jelentkeztem, meg hogy megyünk az Ördögkatlanba H-val. Az edzőtábor a gyerekeknek napközis tábor volt, páran akik nem tudtunk szabira menni, nekünk meg ingázás az otthon-uszoda-munkahely-uszoda-otthon között. Napi 2x edzés, ami váratlanul a heti 2x után kissé leamortizált, mindkét héten csütörtök magasságára már csak négykézláb csúsztam jobbra-balra. Viszont  szuperjó volt, tökre lehetett haladni, én most már egész nagy biztonsággal és kb szépen tudok 5 különböző ugrást (kevésbé szépen még 2 másikat) és a 3 méteres deszkával nagyon jó barátságot kötöttem. A kedvenc továbbra is az 1m deszka, onnan bármennyit, bármikor, előrefele is, hátra is, fejjel előre, lábbal előre, bárhogy. A nagy bátorságpróba a torony 5m volt, onnan párszor leugrottam csak sima talpast, de rettentő-borzasztó félelmetes volt és maradt is. És végre mondott az edző egy olyat, amit még előtte sosem, hogy vízbeéréskor a víz alatt mindig egy előrebukfenccel kell feljönni, és nem pedig U alakban előrefele kiúszni, és ezért volt mindig ferde a lábam vízbeéréskor. Ahogy ez kiderült, onnan már sokkal függőlegesebb volt a vízbeérés. Mondjuk a 2 hét végére iszonyúan megfájdult az egyik vállam, a fogaim a fejes vízbeéréskor (!), fájt már a fülemben a sok víz - szóval a tanulság, hogy életünk leghosszabb edzőtáborát nem feltétlenül 47 évesen kell csinálni.

Aztán júli végén voltunk tesómmal és a kismakival 5 napot Egerben, itt már tombolt a borzasztó meleg, de voltunk fürdőben 2x, amit rettentően élvezett M és amúgy én is eléggé. Annyira aranyos, hogy 300x lecsúszik ugyanazon a 1,5 méteres csúszdán és ugyanannyira élvezi a háromszázadikat is. Ez hogy van? Vagy ez hova tűnt már belőlünk? Meg voltunk kisvasutazni, meg játszótéren sokat, szóval ilyen semmi extra, de nagyon sok aranyossággal megtűzdelt pár nap volt és utána nagyon hiányzott a közös idő meg játék. Meg beleivott mindig a szódámba, és az is annyira cuki volt, ahogy a szénsavtól bekönnyesedik szeme, de ugyanolyan lendülettel szeretné inni továbbra is.

1 nap átszerelkezés után mentem a Katlanba, felvettem H-t és a tesóját Pécsen, és így mentünk a palkonyai szállásra. Idén először szponzorbérletet vettünk, korábban minden évben ingyen mentünk, és akkor most arra jutottunk, itt az idő valahogy elkezdeni törleszteni. Ez a deal a világ legjobb ötlete, szponzorként kaptunk 10 jegyet bármelyik előadásra, és a Katlan bizony híres a fantasztikus színházi előadásairól, szóval tobzódtunk a jobbnál jobb kultúrális élményekben, és nagyon jól esett ez a fajta élménydömping. A 40 fok és a lerobbant autóm kevésbé, de aztán lett légkondis Katlanbusz, meg tréler, meg furcsa szerelő egy kisfaluban. A szerelő felesége hozta el az autót, amikor elkészült, én meg visszavittem őt, és közben dumáltunk, és elképesztő volt hallgatni, hogy egy baranya megyei faluban még ma is a férj nem engedi a feleségét egyetemre járni, nem engedi el otthonról úgy kb sehova és hogy a konyhában a helye. Kérdezett az én életemről pár dolgot, majd sommásan annyit mondott, nagyon irigyel, én meg erre nem tudtam mit mondani. 

1 nap átszerelkezés után mentem Kisapátiba, ahol egy ismerősnek van egy kiadó házrésze. Nem mertem autóval elindulni, hanem vonat + bicikli kombót választottam, és milyen jól tettem! Tök mobilis maradtam így a bringával, az a hely csodás, a falu is, a strandok is, a véletlenül vagy ajánlások után megtalált éttermek is, teljes luxizás ment 4 napon át. Badacsonyban ott voltak a barátaim, egyik nap együtt strandoltunk, de furcsa volt ezen kívül egyedül lenni, vágytam mondjuk rá, de nem esett jól - és kb ez a nyár egyik nagy tanulsága, hogy nagyon vágyom az egyedüllétre és aztán rohadtul nem esik jól. Mondjuk másokkal lenni meg tud fárasztó lenni, meg tudjuk egymást kölcsönösen idegesíteni, szóval ez sem jó. Nekem az lenne az ideális, ha lenne a másik szobában valaki, akivel egy nap együtt vagyunk pár órát, vagy fél napot, és különben mindenki megy a maga dolgára.  Nem tudom, van-e még valaki, aki erre a konstrukcióra vágyik, jelentkezzen, ha már megszületett.

Végül augusztus végén pár napra elmentünk Bilbaoba és a környékbeli kisvárosokba pár napot, ami nekem sok éve ott figyel a bakancslistán, és hát teljes joggal. Én most azt mondanám, Európa toplistájának előkelő helyén szerepel, kellemes klíma, tenger+hegyek, zöld növényzet, isteni ételek és italok, tisztaság, rend, szuper tömegközlekedés, közvetlen járat és kedves nevető spanyolok baszkok mindenhol. Egyszerűen ennél többet nem lehet kívánni. 

Volt még két villanásnyi nyári érzet, mindkettő erősen idekapcsolódik, egyik Henivel a Rómain egy random csütörtök este munka után, ahol ültünk a Duna parton, beszélgettünk, néztük a vizet és jó volt ott lenni. A másik meg Milonkával a Thievery koncert, ami meg egy egyestés fesztiválélmény volt, tele kedves és szimpatikus emberrel, jó zene, táncolgatás, ott is jó volt ott lenni :).