jó lista

Megpróbálok visszaszokni a negyedévenkéntinél sűrűbb írásra, mert égető szükségem van rá. Megint azt érzem, elvesztettem magammal a kapcsolatot, ennek következtében másokkal is, és csak frusztrálódom egyre jobban. Az külön szép, hogy most vagyok két hét nyaralás után, szóval el lehet képzelni a before állapotot. 

Na jöjjön a jó lista, csapjuk be a világot, magamat és mindenkit, hogy csupa jóból áll az élet! (különben meg hajlamos vagyok elhinni, hogy csupa rosszból, az ugyanekkora becsapás)

- unokaöcsi (akit nem is tudok így hívni, hanem a normális nevén 1500 féle becézéssel) ultracuki, április-májusban tök sokat láttam, majdnem minden héten, de voltak ottalvós többnapos etapok is. Mármint én aludtam ott :) és annyira egyszerű kis klambó, ha baja van, sír, ha megszűnik a baj, nevet. Csak tanulni lehet tőle! Beszédre-énekre annyira figyel, hogy azt érzem, érdemes neki narrálni a világot, mert érti. Már megvan 2 tuti alvópóz a kezemben, vagy az egyikben, vagy a másikban meglepően gyorsan el tud aludni. Olyan jó volt vele a nap, valami normális tempóra lassult vissza a világ, és pont elég volt nekem is sétálgatva énekelni. Aztán most nyáron kevesebbet látom, hiányzik is - de írtunk neki képeslapot a nyaralásról :)

- itt voltak az Új-Zélandra kiköltözött barátok, akik másodjára 9 éve mentek el és azóta először jöttek haza. Majdhogynem ugyanott folytattuk, ahol akkor abbahagytuk, és ez annyira jó érzés. Csaptak egy 4 hetes magyarországi turnét, végiglátogattak mindenkit az itteni barátok küzül, és amikor Pesten voltak, az én lakásomban laktak. Ők inspiráltak arra, hogy hagyjam a kisház vevős projektet a fenébe, amit 15 éve kergetek, és némi irányváltással elkezdtem a telek + kész gerendaház projektben gondolkodni - és ez sokkal elérhetőbb.

- rákaptam a vintedre és venni és eladni is nagyon szuperség! Csomó pólót vettem, pulcsikat, alapdarabokat, amik nem voltak és annyira jó érzés egy színesebb ruhatár! Szoktam nézegetni kapszula gardrób javaslatokat és azon röhögök, hogy még a kapszula mennyiséghez is vásárolnom kell, annyira pár ruhát hordok csak. A nemhordottak meg mehetnek máshoz, akik hordják és örülnek nekik!

- voltunk a bringás lányokkal a Szigetközben, véletlenül útközben rábukkantunk egy békebeli Duna partra, ott strandoltunk, hesszeltünk. Nekem teljesen visszajöttek a gyerekkori emlékeim a Dunapartról, pont ilyen érintetlen, békés és lassú volt, mint ez a mostani. Olyan jó, hogy vannak még ilyen helyek - és hogy véletlenül rájuk lehet akadni!

- azt hiszem valami minimálisat fogytam a hegyek között, mérleg nem látja, de a túranacin éreztem. Igyekszem ezt megtartani, és visszább venni a kajálásból, mert ez az én mindennek a rákfenéje. Meg a borozgatásokból.

- a kisautó lerobbant idén kb huszadszorra, de aztán szerencsére nem hagyott ott minket a hegyek között. Asszem sajnos eljött az idő, hogy másik után nézzek, de egyik sem olyan menő és cukker mint ez a mostani. Van 2 modell, ami tetszik, mindkettő Honda és kb 10 évesek, hajlok most valamelyikre a kettő közül - de még húzom-halasztom a dolgot, amíg lehet.

- kevés dolog töri át az általános érdektelenségemet, de a gerendaház tervezés az biztosan az egyik, illetve a használt ruhák és bútorok nézegetése a másik. Igyekszem még ide gyűjtögetni, valamiféle meditációt meg mozgást is elbírna a lista. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

kisház

Hát az nem lett az , de lett egy másik kisház (nem is kicsi, nagyobb mint a lakásom), viharos tempóval, képek alapján nagy szerelem, egymillió érdeklődő, de valamiért a tettek mezejére léptem, túl van a büdzsén, ezen már meg sem lepődünk, de családi kölcsönökkel megugorható, és tegnap megnéztük, és szóban megállapodtunk, szimpik voltunk egymásnak, levették a hirdetést és ha minden jól megy, szombaton foglalózunk. Még nem is tudom elhinni, annyira váratlan, meg gyors az egész. Az előző koppanós körök egyik tanulsága mindenképp az volt, hogy úgy mentem oda, hogy tetszik és ilyet szeretnék, de ha nem jön össze, az is jó. Valahogy kiment a nagy akarás belőlem. Ebben is van pici kompromisszum, pl csak sima kisfalu, és nem zsákfalu, kettővel odébbi szomszédnál elég nagy a putri, de parasztház a javából, búbos kemencével, nagyon hivogató belső terekkel, hajópadlóval, szép konyhával. Nem is kell most hozzányúlni, hanem lakható-élhető egyből. Na és akkor a legérdekesebb, hogy nem érzek semmit ...
További információk

blogvember 22-23-24-25

Aztán kicsit máshogy alakult a túra, mert második estére utolért valami nemkedves gyomorvírus, elég masszívan leterített, úgyhogy onnantól ágyban voltam, nagyon ritkán van csillagtúrás szakasz, de ez most hálistennek pont az volt, rettentően fájt a gyomrom, semmi nem maradt meg, és a végtagjaim szétfagytak és libabőrösek voltak, a törzsem meg lángolt és izzadt - sosem volt még ilyen furcsa kettős érzetem. Aztán másnap L. lejött értem és hazaszállítmányozott szombat este, az is elég kínkeserves volt, de semmi értelme nem lett volna tovább maradni. Mára nagyjából rendeződött a helyzet, de azzal még előző éjjel tetéztem, hogy kimentem pisilni 5 körül, és nem értettem, mik azok a kupacok a fürdőben, kiderült a kutya gyomra sem volt százas, és ahogy szedegettem a valószerűtlenül nagy adag kupacokat, közben lefejeltem az üvegpolcos szekrénykét és kicsit felhasadt a homlokom és elkezdett ömleni a vér, de ezen már röhögtem akkor hajnalban is - hogy mi ez a Mr. Bean-es működésmód már. Aztán ma ...
További információk

ez legyen az

Uh, na, lássuk, mik is vannak mostanság. A téli medve üzemmód után most kezd lenni valamiféle energiám, lelkesedésem, terveim... teljesen leharcolt szerintem a tél, kb 3x voltam beteg, iszonyú sokat dolgoztam ott december-január környékén, csak toltam a napokat előrefelé. Csomó fenttel, csomó lenttel. Az a klasszik januári depi most nem volt, de a február elég nyomin telt. Csomót veszekedtünk, én nem tudom mennyi ideig tart az összecsiszolódás 40 felett, de úgy látszik, több mint egy év. Mondjuk én a nulla veszekedést tartanám ideálisnak, hogy pl történjen minden úgy, ahogy szerintem az jó, de hát ez az elmélet több sebből is vérzik. Szóval tanulom, tanuljuk egymást. A jó hír, hogy eddig minden nagyobb konfliktust át tudtunk beszélni idővel, és lassan kitanuljuk, h kinél milyen gombokat nyomunk be mivel, de baszki, ez mennyire rengeteg idő és energia. Küzdök az egyedüllétért, néha nagyon jól esik és vágyom a csendre, hogy senki ne legyen körülöttem, és itt meg azt kell tanulni, hogy ne...
További információk