November 1-4
Jujuj, itt elindult a blogvember, azaz blogverem, én meg teljesen elfelejtettem, és még csak olvasni sem olvastam másokat, csak tegnap este, és akkor esett le, hogy akkor mostantól hajrá írás és hajrá blogverem. Mert írni jó, dokumentálni még sokkal jobb és közben végiggondolni és lecsillapodni vagy éppen közelebb kerülni önmagamhoz meg egyenesen priceless. Már csak 20 percem van, szóval rohamtempóban írom a nov 1. - nov 4. közötti eseményekből azokat, amik az időrostán fentmaradnak. Szombaton éjjel felébredtem és nem tudtam visszaaludni, kimentem pisilni, közben majdnem ráléptem egy földön fekvő alakra, merthogy L. legnagyobb fia 20 éves volt pénteken és szülinapi bulit rendezett a pincében. Ott volt csomó 20 éves fiatal, kedves-jólnevelt-okos fiúk-lányok, imádnivaló mind, és teljesen fura volt megélni, hogy én már abba a csoportba tartozom, aki fent marad a lakásban és 11-kor elalszik, míg 4 méterrel alattunk megy a buli. Hívott minket a fiú, annyira cuki, de igaziból nem volt kedvem...