Tulajdonképpen teregetek

Tegnap valahogy elrontották a vezetőülés háttámla állító kart... nem akad be, a teljesen lehajtott és a teljesen hátrahajtott végpont között dülöngél szabadon az ülés :D Gyakorlom a bizalmat rendületlenül. És hogy ez nem azt jelenti, hogy legközelebb ne adjam kölcsön bármimet bárkinek. 

Na jól van, olyan szép mozzanatok vannak az életben, mégiscsak jól van minden :) L. legidősebb fia külföldön él, ott jár egyetemre, meg már dolgozik is mellette, de most volt tegnap a középső fiú 18. szülinapi családi bulija és arra hazajött (mennyire jófej már). Na és este sötétben, miután már minden vendég hazament, ott ült elszontyolodva, hogy túl sok mindent próbál beleszuszakolni ebbe a pár itthon töltött napba és nem tud ennyi mindenkivel találkozni és most páran lent vannak Kapolcson, de tömegközelekedéssel irtó bonyi meg rengeteg idő odajutni meg vissza Bp-re és nem tudja hogy rakja össze. Végigvettük milyen opciók vannak, aztán egy ponton az öccse mondta, hogy kérje el a játékautómat. Ez először meredeknek tűnt, de aztán végiggondoltam, hogy én meg tudom oldani autó nélkül most egy napig, neki nagy segítség, hát vigye nyugodtan. Ez volt kifelé az arcom, de befelé meg nagyon izgultam, hogy bakker, ha összetöri vagy bármi gond lesz, azt nekem kell benyelni, mert se ő, se a szüle...

Megpróbálok visszaszokni a negyedévenkéntinél sűrűbb írásra, mert égető szükségem van rá. Megint azt érzem, elvesztettem magammal a kapcsolatot, ennek következtében másokkal is, és csak frusztrálódom egyre jobban. Az külön szép, hogy most vagyok két hét nyaralás után, szóval el lehet képzelni a before állapotot.  Na jöjjön a jó lista, csapjuk be a világot, magamat és mindenkit, hogy csupa jóból áll az élet! (különben meg hajlamos vagyok elhinni, hogy csupa rosszból, az ugyanekkora becsapás) - unokaöcsi (akit nem is tudok így hívni, hanem a normális nevén 1500 féle becézéssel) ultracuki, április-májusban tök sokat láttam, majdnem minden héten, de voltak ottalvós többnapos etapok is. Mármint én aludtam ott :) és annyira egyszerű kis klambó, ha baja van, sír, ha megszűnik a baj, nevet. Csak tanulni lehet tőle! Beszédre-énekre annyira figyel, hogy azt érzem, érdemes neki narrálni a világot, mert érti. Már megvan 2 tuti alvópóz a kezemben, vagy az egyikben, vagy a másikban meglepően gyo...