Hát akkor talán kezdjünk is bele
Annyit szöszmörögtem az indulással, mi legyen a cím, mi legyen az álnév, mit írjak először, zárt legyen-e vagy nyílt, mondjam-e bárkinek is, vagy ne - hónapok óta ezen gondolkoztam. Minél többet, annál inkább elodázódott a döntés. Pedig azt már nagyon régóta tudtam, hogy szeretnék írni. Aztán ma este teregetés közben mondtam magamban, hogy tulajdonképpen teregetek (no comment), és ez pont elég frappánsnak tűnt az induláshoz. Közben meg olyan vicces tinder bejelentkező szövegeket olvastam ma, hogyaszonygya "tacskóm van és nem félek használni" vagy "kifejezetten kínos találkozások reményében regisztráltam" - ezeken tökre nevettem és az jutott eszembe, hogy miért nem megy nekem ez a fajta vicceskedés - ami régen kifejezetten jól ment, de mintha elkopott volna. Dehogy kopott el, bezárkózás történt a javából. És hát ezért is kell írni, elő kell bújni a csigaházból. Ennyi ars poeticának talán elég is, gyüjjenek a mindennapok eseményei.