Tulajdonképpen teregetek

Itthon voltam/vagyok két hete betegen, illetve mára már gyógyultnak kiálltottam ki magam, de hát azért heló, erről nem volt szó. A lehető legrosszabbkor jött és eleinte nagyon beszartam, hogy basszus pont most, de aztán ez átfordult, és teljesen meglepő módon iszonyúan jól telt. Eleinte dolgoztam, merthogy nem vagyok annyira szarul, bár annyira fájt a torkom kb nonstop, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevenni, meg elmentek az ízek (khm... tudjukki csinál ilyet), meg aztán a 4. napra begyulladt istentelenül mindkét szemem, aztán egy hét után rájöttem / meghallottam másoktól, hogy azért a gyógyulás úgy jön, ha nem dolgozunk közben, szóval a második hétre offoltam magam és hát onnan kezdődött a paradicsomi állapot! Feltűnt lassan, hogy jé, lelassultam, jé, bárki rámír / felhív, arra van időm és tudunk hosszan beszélni, és ez szuperjó. És az is feltűnt, hogy bárki, akivel beszéltem (incl. volt kollegák, jelenlegi kollegák, családtagok, barátok Bp-ről és az agglomerációból, 3 évvel ezelőtt

Juj, kicsúsztam a havi 2 posztból is :) mentségemre legyen szólva, hogy ez januárhoz képest megint egy tök mozgalmas hónap volt. Volt benne egy autóvásárlás (tesómnak), egy autólerobbanás (nekem), egy műtét (nekem), egy új hobbi (énekkar, nekem), egy lakáskiadás, egy újabb kéktúra hétvége.  Elkezdtem egy itthoni rendrakó-takarító-életmenedzselő 30 napos oktatóanyagot, egyelőre nagyon jó és nagyon élvezem. Napi egy hírlevél jön az aznapi feladattal, és fokozatosan épül fel a dolog, azaz egyre hosszabb a napi teendő, de közben meg annyival jobb érzés egy rendezett lakás, ahol fokozatosan számolódnak fel a káoszpontok, hogy csudára élvezem. Csomó napi tennivaló eleve benne volt már a napi teendőimben (pl beágyazás, arcmosás-fogmosás-felöltözés, mosás amikor összegyűlik, reggeli, vízivás) de csomó pár perces rendrakó / takarító feladat van, ami új és instant eredményt hoz, szóval brutál motiváló. És érzem, hogy a rendezett lakás miatt én is nagyobb rendben érzem magam. Asszem ezeknek a hoz