Végül mit szólott?
Annak ellenére, hogy nem vagyok nyár típus, nem szeretem és nem is bírom a meleget, már megint az augusztus lett a vízválasztó hónap, ami valahogy helyretett és érezhetően kimozdított az előző hónapok hosszú mélyrepüléséből. Vagy az is lehet, hogy észrevétlenül, lassan, hétről hétre mozdult valami már július óta folyamatosan, csak mire már én is látom meg fel is fogom, hogy helló, valami változás lett, addigra augusztus lett. És ez csak azért vicces, mert pár hete visszaolvastam, hogy a tavaly (tavalyelőtti?) augusztus is mennyire rendberakó hónap volt - és ezt eddig nem tudtam az augusztusokról. Volt ugye az útkeresős telek, ami gyakorlatilag a júliust megmentette és az én mentális jóllétemhez is sokat adott (kb mindent), ahol a legfelüdítőbb mozzanat azért az lett, hogy lett M. mint állandó segítő, aki épp egy borzasztóan mély gödörben van ugyan, de ezt értjük maximálisan és őt is kihúzta a telek, mármint húztak rajta a napok. És mivel ő sem dolgozott, ezért fixen mi lettünk a hétköz