a nemmondás feszültsége
Eszembe szokott jutni, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet pont most felmondani az egyetlen fix munkámat (mármint a fix bevételemet), mert azóta bizony a nagy semmi jött a helyére, amit nehezen élek meg. Sok energiám megy el visszatartani, hogy le omoljon rám valami nagy parahullám és tudjam be a szabadúszó lét természetes sajátságának az üresjáratot. Pluszban szeretnék most egy időre nem a munkára koncentrálni, és nyugodtan maradni meg nyugodtnak is maradni, de ezt nem adják könnyen nálam :) Mindenesetre azt már pontosan tudom, hogy milyen hullámzással jár a minden , hogy ez sem tart örökké és ez is át fog fordulni, és az üresjárat után jön majd a fellendülés, 1 hónapon belül vagy 2 éven belül, de jönni fog. Úgyhogy jobb híjján másféle dolgokkal foglalom le magam, úgymint tárlatvezetéssel összekötött látogatás a Galériában (nemsokára indulok), valamint először életemben őszi nagytakarításba fogtam (úgy értem leírtam az őszi nagytakarítandók to do listáját, amiről eddig egy maratoni