belülről hallani
Hű, azért erős váltás egy nap alatt ugrani egy évszakot, kicsit odavágott a kedvemnek tegnap reggel. Úgy szeretem még ilyenkor a bőr barnaságát, valahogy sokkal jobban mutat minden ruha, minden körömlakk, minden szín ilyenkor még az emberen, aztán szépen belesétálunk a fakó bőrök félévébe. Furcsa ez a nyár vége, minden évben megtalál engem is a melankólia a nemistudommi után, valami tök megfoghatatlan szomorúság van és elmúlásérzés úgy, hogy közben ilyenkor a legszebbek a színek, a felhők, a legjobb a hőmérséklet és azzal együtt is, hogy tök jól sikerült a nyár így visszanézve. Pont jó arányban volt pihenés és munka, kb most először jöttek ki tök jól az időzítések, hogy 2 rövidebb nyaralás között pont mindig lement egy turbó munkaszakasz, és jó lelkületben telt így a munka is, meg a nemmunka is. Voltam egész sokat egyedül, de az is teljesen jó volt, szerettem otthon lenni, pláne mióta a légkondi megmenti a tetőtéri életkörülményeket - bár tök érdekes, hogy kb egy hét használat után be