Tulajdonképpen teregetek

Nahát elég rosszul estek a névtelen kommentek, mármint a bennük levő indulat meg minősítések és az meg a saját szegénységi bizonyítványom, hogy többszöri elolvasás után sem értem pontosan, hogy engem kritizáltak-e a névtelen, aztán monogramos kommentelők, vagy egymást. Mindegy, erre most biztosan nincs energiám meg hát pontosan azt érzem, amit már korábban mások is írtak, hogy ez hadd legyen az én játszóterem. Azért írok, mert jól esik kiírni a gondolataimat, igaziból sokkal többször szeretnék írni, mint amennyi alkalmam akad, és elég szenzitív gondolatokat írok ki - és bocsánat, ha ezt bárki rosszul veszi, de elsősorban magamnak írok. És annyi a kérésem a jövőre nézve, hogy lécci aki hozzászól, az próbáljon empatikusan és amennyire megy, indulatmentesen és segítő szándékkal írni. Én alapvetően egy elég békés, érzelmes meg érzékeny valaki vagyok, és rosszul esik, ha valaki sáros lábbal és hangosan kiabálva ront be a nappalimba, szimplán csak azért, mert én sem így viselkedem. Más vélem...

Na hát ez a blogvemberke abbanmaradt, főként olyan banális okok miatt, minthogy 1) átmentem L-hoz, lett volna időm, de a privát laptopom otthon volt; 2) otthon voltam, laptop is velem volt, de időm nem volt; 3) átvittem a laptopot L-hoz, én is ott voltam, de idő nem volt; 4) laptop L-nál, én otthon, időm épp volt - és ezek végtelen kombinációja, a lényeg, hogy a lokáció, a laptop és a szabadidő véletlenül se kerüljön közös halmazba.  Aztán azért is abbamaradt, mert volt egy alapos mélyrepülés a kapcsolatban, egy beszélgetés végülis oda kanyarodott, hogy teljesen más jövőképünk van, L. kimondta többször is, hogy ő egyáltalán és semennyire sem szeretne már gyereket, ez engem elég rosszul érintett, mert én még nem tudtam elengedni ezt a gyerektémát és nekem a jövőképemben abszolút ott figyel egy babika, vagy legalábbis az összes falig elmentel, ami még nem történt meg. Ráadásul eddig nem ezt mondta L, én igaz, hogy nem ugráltam a nyakán minden héten ezügyben, de belül azért ez volt a ...