Blogverem #9

Na. A szauna szeánsz a lehető legjobban alakult, lepedős volt, szóval még szerencse, hogy nem vettem fürdőruhát. És nagyon furcsa most 12 másik emberrel lenni, bekapcsolt az egyedüllétre várókám, úgyhogy küzdök némi leharapott időért, ráadásul úgy volt, hogy egyedül leszek a szobában, de nem. Voltak délután terápiás kutyások nálunk, 4 tüneményes kutyával: nyugodt, kedves, cukibomba kutyák voltak, volt kicsi-közepes-nagy, egyik jobb fej, mint a másik. És ez a sokmindentől mentes étkezés kicsit megnehezítette a napot, vagyis keveset ettem és az is bazi egészséges volt, de kopog a szemem, meg reggel óta fáj a fejem, nem tudom, ez összefüggésben van-e bármi szemkopogással, vagy tisztulással, de eléggé leköti a figyelmem. Haha, és hogy fokozottan leszek vicces, hát az nem most van.

Közben meg tegnap volt egy mozzanat, amitől teljesen rosszkedvem volt. Rámírt a már említett sokkal fiatalabb, vidéki-nagyszájú-kicsit flörtölős kollega, hogy üres mellette a hely, nem vagyok ott, blabla (ezt mondjuk pont egy 20 fős meetingen mondta, de igyekeztem jól lereagálni), meg utána, hogy meséljek a kineziológusról meg családállításról, majd utána kicsivel, hogy keresett egy nagyon szép lány, nem tudja ki volt. Én tudtam, hogy ki volt, szóval írtam, hogy biztos Viki volt, meg ki ő, és akkor szó szót követett, és elkezdtem baszki győzködni, hogy hívja el kávézni, közben írtam a csajszinak is, hogy mennyire bírom ezt a csávót és kávézzanak - szóval véghezvittem egy tökéletes kerítést, és ezek ketten baszki 1,5 órát kávéztak, én meg otthon főttem a FOMO és egyben féltékenykedős levemben. És aztán jó szar kedvem lett, hogy miért csinálok ilyet, komolyan, baszki néha azt érzem, hogy egy lángoló házból is simán udvariaskodva előreengednék mindenki mást, én meg jól bennégnék - hát komolyan, nem is tudom, kivel vagyok. Vagy ez csak egy csúnya ego dolog, és azért fáj ennyire? nem tudom, de kurvaszar érzés. És az is, hogy rögtön elkezdtem a srácot távolítani magamban, tök hidegen-ridegen írtam neki utána, és rájöttem, azért, hogy ne fájjon, ha ő hanyagol majd a nagyonszép lány miatt, inkább ezt megelőzöm és idejekorán jól leépítem. Szomorú vagyok.