Random

Fáradt vagyok, nem tudok normálisan írni, csak pár gondolat:

• Hipnózis kutató néni mennyire végtelenül menő és inspiráló volt. Szeretnék hozzá elmenni hipnózist tanulni és / vagy önhipnózist tanulni.
• Megijedtem, hogy nem normális módon tudok magam alá csúszni érzelmileg. Mi van, ha depressziós vagyok és tényleg kellene valamit szednem, és akkor talán tudnék örülni is dolgoknak. Vagy hogy kell megtanulni újra örülni? Hol mentem félre? Hogy kell ezt csinálni?
• Szeretnék telket. Majdnem Verőcén vettem tegnap egyet irtó kalandos módon, de a játékautó nem bírna oda felvinni, és nincs ott csend - ami sajnos alap fontosságú akkor, amikor a fejemben, meg a hétköznapi életemben ekkora nagy a zaj. Jópofa vidékjáró fél nap volt.
• Sajnálom, hogy nem tudtunk tegnap zs-vel beszélgetni. Én a legvégén mentem csak oda hozzá, ő mondjuk direktben hozzám egyszer sem, csak a társasághoz, de ott meg elsodródtunk egymástól. Amúgy az utolsó mondatával pompásan keltett lelkiismeretfurdalást - izé, kell ez nekem?
• Meg kell tanulnom tervezni. Célokat kitűzni és azokért tenni, erőt venni magamon, lemondani dolgokról, de megtapasztalni, hogy elértem a tervem.
• Nagyon sokat ittam és cigiztem az utóbbi hónapokban, vagyis az itallal igaziból 5 éve szintet ugrottam. Megpróbálok száraz októbert tartani, egyedül a pécsi hétvége tűnik neccesnek, egyébként szerintem menedzselhető (hehe - mondom ezt kissé másnaposan 1-jén). Csak ne felejtsem el!! Kiírom az ajtómra (belülről). Vagy az is lehet, hogy úgy csinálom, mint a böjtök alatt, hogy heti 1x lehet inni.
• Napirendet vagyis inkább hetirendet kell írnom, hogy ne csússzak szét.
• És azt is sürgősen el kell kezdenem tudatosítani, hogy mim van. Túl kell járni a saját eszemen, mert ez így nem pálya, nagyon nem. És elő a viccekkel, az univerzum jeleivel, ezek tökre erőt szoktak adni és nem érzem magam egyedül.
• És a blogot is meg kellene nyitni, hogy hagyjam már abba ezt a szerencsétlen bujkálást, és merjem megmutatni magam. Iszonyú para nekem, de tudom, hogy elő kell bújnom a rejtekhelyemről, ha azt szeretném, hogy észrevegyenek és kontaktusba kerüljek másokkal. Meg annyira súlyosan unfair a többiekkel (könyvklub) szemben, hogy egyirányú a megnyílás és a kommunikáció, olyan csalónak, leselkedőnek érzem magam, nincs rendben az adok-kapok.
• Jé, már megint kell-ekről írok, pedig már tudom, hogy nem úgy működöm. Nem kell a fentieket mind holnaptól makulátlanul véghezvinnem, csak kezdjek el ezek felé törekedni plíz.