Repülőszőnyeg a vízen

Engem egy olyan FB sokkal jobban érdekelne, ahol mondjuk mindenki az álmát osztaná meg. Nem ám műmosollyal pózoló sunshine-happyness arcokat, nem cukimuki, imádjuk egymást és tökéletes életünk van fotókat, hanem a jó öreg valóságot, annak is a mélybe lenyomott részeit. Iszonyú menő és izgi lenne.

Ennek örömére jöjjön a ma reggeli szösszenet. Egy komppal fogunk többen elindulni, de még induláskor én valahogy a parton maradok, messzebb a többiektől. Sok ismerős volt ott, most csak Kikire emlékszem, de alapjában egyedül voltam. A komp mellett voltam a vízen, olyan volt, mintha egy repülőszőnyegen lennék, vagy mint egy vékony, nagy úszómatrac-szerűségen, ami megtartott. Törökülésben ültem rajta, innen is jött a repülőszőnyeg feeling. Az volt a durva, és ezt szavakkal nem is tudom leírni, csak az érzés van meg: hogy a tenger egyszerre volt nyugodt és egyszerre hullámzott félelmetesen. Kb 20-30 cm-es felületei teljesen simák voltak, de mellettük meg volt pár hatalmas, sokméteres hullám, ami össze-vissza jött minden irányból. Volt olyan is, ahol egy pontban egy vízoszlopot lőtt fel a tenger, mintha gejzír lett volna. Nem féltem, meg nem is volt igazán félelmetes, de nem is voltam nyugodt. Azt próbáltam csekkolni, hogy átcsapnak-e rajtam a hullámok, mert akkor elsüllyedek biztosan, vagy felúszik ez a szőnyeg-matrac-akármi a hullámok tetejére, mert akkor megnyugodhatok, hogy elérem a kompot. És felúszott :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

hétvége

nehéz

1 hét, 1 hónap, 1 év