Aki kérdez: Czigány György
Bárcsak lenne egy kérdéssor, amit minden alkalommal megválaszolnék, mondjuk más-más kérdésekkel, és akkor lenne sokkal rendszeresebb blog input. Vagy valaki feltenne időnként kérdéseket, és azok mentén tudnék kicsit fókuszáltabban írni.
Hoppá!! Ez az!! Random kérdésgenerátorral fogok túljutni a saját eszemen, és irkálni a gondolati káosz közepette. Merthogy a gondolatok folyamatosan futnak, - mit futnak, cikáznak! - odabent, csak elakadok mindig, amikor formába próbálom őket önteni.
Na gyere te random question generator, kérdezz!
What is something new that you've learned in the past week?
Hú, ez tök izgi, így gondolni vissza a közelmúltra. Egy nagyon érdekes jelenséget fedeztem fel az álmodással kapcsolatban. Előzmény, hogy visszamentem terápiába, mert NEM AKAROK még egy egyedüli karácsonyt, és tudom, hogy egyre lassabban nyílok meg vagy tudok közel engedni magamhoz másokat, szóval abszolút az én dolgom és felelősségem, hogy ezen dolgozzak. Na és mivel nem első, és még csak nem is második terápiaélményem ez a mostani, azt javasolta nagyon bölcsen a terapeuta, hogy dolgozzunk az álmokkal. Mondom, nagyon szívesen, csak nem tudom, mit tudok hozni, mert egy jó ideje alig-alig emlékszem az álmaimra. Mondta, nem baj, mostantól írjam, amire emlékszem. Na és rögtön ez a nap utáni éjszaka egy olyat álmodtam, hogy már álmomban elkezdtem felírni az álom részleteit :D
Telis-tele volt szimbólumokkal, érzelmekkel, szerintem nagyon jól leképezte, hogy most hol állok intimitásban, meg mire vágyom. Pont ébredés előtt álmodtam, azaz belecsörgött a telefon, szóval emlékeztem is sokmindenre, meg fel tudtam írni. Na és amit ebből tanultam, hogy mintha így kérésre álmodtam volna. Hogy lehet a tudatalattimat megkérni kedvesen, és ő erre készségesen "szállítja" a szerintem tökéletes adalékot a következő üléshez. Kösszép!
És csak magamnak rögzítem, hogy mik az újdonságok / történések / másságok mostanság:
- minden hétköznap reggel jógázom egy fél órát, és teljesen elmúlt a derékfájás azóta. Felkelni őrült gyötrelem, meg az első 10p csukott szemmel, félig aludva megy, de utána nagyon jó
- rengeteg teát iszom, és kevesebb kávét. És nagyon kevés alkoholt, szinte nem is kívánom
- no more tinder
- eldöntöttük M-val, hogy tematikus eljárásokat csinálunk, kicsit több tudatossággal olyan programokra megyünk, ahol potenciálisan nekünk való férfiak (illetve akiknek meg mi vagyunk valók) bukkannak fel
- Z-éknél a hétvége, ahol a 2. pontnak ellentmondva már du fél 4-től boroztunk és diólikőröztünk felváltva, és érdekes módon az emlékezetkiesés valahol az este 2/3-ánál lett, de előtte-utána megvannak az események. Halvány emlék, hogy zokogok a vállán, hogy nem bírom tovább az egyedüllétet, meg az is, ahogy ő megölel és megnyugtat, de sajnos semmi több nincs meg - pedig fontos lenne. Egy olyan mély megnyílás történt, amit sajnos azonnal blokkolt a memóriám, a csuda vigye el.
- jó most bent lenni, nagyon sokat nevetünk, azt érzem, rendben vagyunk emberileg, munkailag, lécci maradjon is így jó hosszan. Vannak saját viccek, próbálunk sok vizet inni és erre egymást figyelmeztetni, ha valaki iszik, hangos egészségetekre felkiáltással teszi, és ilyenkor mindenki másnak is inni kell. És az a vicces, hogy már a szomszédos asztaloktól is becsatlakoznak.
- új kliens, K., akivel a 28-i házibulin beszélgettünk sokat és utána keresett fel. Nála izgultam a legjobban, tök sokat készültem az első találkozás előtt, és nagyon jó dolgok jöttek fel, remélem, működni fog az időkeretek közé rakott terápia.
- egy hét múlva indulunk síelni!! Jeee!!
- Mama szülinapját ünnepeltük ma, nagyon jó volt 4-esben, nem is tudom, mikor volt ennyire jó. Mesélték, hogy felállították a régi szobámban a diavetítőt meg a vásznat, és elkezdték végignézni a kiskori képeket és mennyire sok minden, szép emlék jött fel. Elmeséltek két nagyon vicces és nagyon meghatóan cuki gyerekszáj jellegű sztorit, dőltünk a nevetéstől mindannyian.
- idén leszek 40, és hallgatva ezt a fenti sztorizást, azt kértem szüleimtől, hogy legyen az az ajándék, hogy összeülünk, diákat nézünk és meséljenek sokmindent, mindennapi sztorikat, történéseket a kiskorunkból, mert szinte semmi emlékem nincs. Azt hiszem, erre vágyom a legeslegjobban, hogy megtudjam, ki és milyen voltam kicsiként, fontos lenne.
- tart még a This is Us mánia, ennek a télnek teljesen meghatározó érzülete ez a sorozat. Újra kezdtem nézni az elejétől, ugyanúgy beszippant, meg sírok rajta, meg benne élek. Hétvégén Z-ékkel csomót beszélgettünk Jackről és Rebeccaról, de mintha közös haverjaink lennének, hogy Jack így meg úgy. Szerinte Rebecca egy fasz, amit nem értek - mondjuk engem meg lehet, bezárnak a bolondokházába, ha egy fikcióba ennyire belekeveredek.
- terv idénre, hogy a korábbinál sokkal rendszeresebben legyen a lábam szőrtelenítve (ez ciki) és a körmöm kifestve (ez nem).
- barnamedve üzemmódban élek, sok itthonlét és minimál eljárkálás. Nagyon jól esik, mert így ahol ott vagyok, az viszont nagy öröm. De azért remélem a medvéskedés tavasszal majd alábbhagy.
Hoppá!! Ez az!! Random kérdésgenerátorral fogok túljutni a saját eszemen, és irkálni a gondolati káosz közepette. Merthogy a gondolatok folyamatosan futnak, - mit futnak, cikáznak! - odabent, csak elakadok mindig, amikor formába próbálom őket önteni.
Na gyere te random question generator, kérdezz!
What is something new that you've learned in the past week?
Hú, ez tök izgi, így gondolni vissza a közelmúltra. Egy nagyon érdekes jelenséget fedeztem fel az álmodással kapcsolatban. Előzmény, hogy visszamentem terápiába, mert NEM AKAROK még egy egyedüli karácsonyt, és tudom, hogy egyre lassabban nyílok meg vagy tudok közel engedni magamhoz másokat, szóval abszolút az én dolgom és felelősségem, hogy ezen dolgozzak. Na és mivel nem első, és még csak nem is második terápiaélményem ez a mostani, azt javasolta nagyon bölcsen a terapeuta, hogy dolgozzunk az álmokkal. Mondom, nagyon szívesen, csak nem tudom, mit tudok hozni, mert egy jó ideje alig-alig emlékszem az álmaimra. Mondta, nem baj, mostantól írjam, amire emlékszem. Na és rögtön ez a nap utáni éjszaka egy olyat álmodtam, hogy már álmomban elkezdtem felírni az álom részleteit :D
Telis-tele volt szimbólumokkal, érzelmekkel, szerintem nagyon jól leképezte, hogy most hol állok intimitásban, meg mire vágyom. Pont ébredés előtt álmodtam, azaz belecsörgött a telefon, szóval emlékeztem is sokmindenre, meg fel tudtam írni. Na és amit ebből tanultam, hogy mintha így kérésre álmodtam volna. Hogy lehet a tudatalattimat megkérni kedvesen, és ő erre készségesen "szállítja" a szerintem tökéletes adalékot a következő üléshez. Kösszép!
És csak magamnak rögzítem, hogy mik az újdonságok / történések / másságok mostanság:
- minden hétköznap reggel jógázom egy fél órát, és teljesen elmúlt a derékfájás azóta. Felkelni őrült gyötrelem, meg az első 10p csukott szemmel, félig aludva megy, de utána nagyon jó
- rengeteg teát iszom, és kevesebb kávét. És nagyon kevés alkoholt, szinte nem is kívánom
- no more tinder
- eldöntöttük M-val, hogy tematikus eljárásokat csinálunk, kicsit több tudatossággal olyan programokra megyünk, ahol potenciálisan nekünk való férfiak (illetve akiknek meg mi vagyunk valók) bukkannak fel
- Z-éknél a hétvége, ahol a 2. pontnak ellentmondva már du fél 4-től boroztunk és diólikőröztünk felváltva, és érdekes módon az emlékezetkiesés valahol az este 2/3-ánál lett, de előtte-utána megvannak az események. Halvány emlék, hogy zokogok a vállán, hogy nem bírom tovább az egyedüllétet, meg az is, ahogy ő megölel és megnyugtat, de sajnos semmi több nincs meg - pedig fontos lenne. Egy olyan mély megnyílás történt, amit sajnos azonnal blokkolt a memóriám, a csuda vigye el.
- jó most bent lenni, nagyon sokat nevetünk, azt érzem, rendben vagyunk emberileg, munkailag, lécci maradjon is így jó hosszan. Vannak saját viccek, próbálunk sok vizet inni és erre egymást figyelmeztetni, ha valaki iszik, hangos egészségetekre felkiáltással teszi, és ilyenkor mindenki másnak is inni kell. És az a vicces, hogy már a szomszédos asztaloktól is becsatlakoznak.
- új kliens, K., akivel a 28-i házibulin beszélgettünk sokat és utána keresett fel. Nála izgultam a legjobban, tök sokat készültem az első találkozás előtt, és nagyon jó dolgok jöttek fel, remélem, működni fog az időkeretek közé rakott terápia.
- egy hét múlva indulunk síelni!! Jeee!!
- Mama szülinapját ünnepeltük ma, nagyon jó volt 4-esben, nem is tudom, mikor volt ennyire jó. Mesélték, hogy felállították a régi szobámban a diavetítőt meg a vásznat, és elkezdték végignézni a kiskori képeket és mennyire sok minden, szép emlék jött fel. Elmeséltek két nagyon vicces és nagyon meghatóan cuki gyerekszáj jellegű sztorit, dőltünk a nevetéstől mindannyian.
- idén leszek 40, és hallgatva ezt a fenti sztorizást, azt kértem szüleimtől, hogy legyen az az ajándék, hogy összeülünk, diákat nézünk és meséljenek sokmindent, mindennapi sztorikat, történéseket a kiskorunkból, mert szinte semmi emlékem nincs. Azt hiszem, erre vágyom a legeslegjobban, hogy megtudjam, ki és milyen voltam kicsiként, fontos lenne.
- tart még a This is Us mánia, ennek a télnek teljesen meghatározó érzülete ez a sorozat. Újra kezdtem nézni az elejétől, ugyanúgy beszippant, meg sírok rajta, meg benne élek. Hétvégén Z-ékkel csomót beszélgettünk Jackről és Rebeccaról, de mintha közös haverjaink lennének, hogy Jack így meg úgy. Szerinte Rebecca egy fasz, amit nem értek - mondjuk engem meg lehet, bezárnak a bolondokházába, ha egy fikcióba ennyire belekeveredek.
- terv idénre, hogy a korábbinál sokkal rendszeresebben legyen a lábam szőrtelenítve (ez ciki) és a körmöm kifestve (ez nem).
- barnamedve üzemmódban élek, sok itthonlét és minimál eljárkálás. Nagyon jól esik, mert így ahol ott vagyok, az viszont nagy öröm. De azért remélem a medvéskedés tavasszal majd alábbhagy.
Új bejegyzés! Jeee! (Én magamat a medvehez szőrtelenítés okán szoktam hasonlítani.)
VálaszTörlésHaha, köszi! Ezek szerint a medve egy univerzális és sokoldalú hasonlat-alap, mindenki tudja a szituációhoz igazítva használni. Köszi medvék!
Törlés