Jóságok
Na gyere te jó lista!
- a karantén miatt, meg hogy Zsófi(ék)nak főzök időnként, állandóan van itthon többféle meleg étel. Ilyen előtte soha nem volt, és csodás érzés. Szintén az a felfedezés is, hogy kókusztejben főtt rizs mennyire jó reggeli alap sósan (újhagymával, tojással, bármi más zöldséggel vagy maradék hússal) is és édesen (gyümölcs szósszal, fahéjjal, kókuszchips-szel) is. És a kardamom bármilyen aszalt / fagyasztott gyümölccsel mit tesz!!! úristen!! Olyan íz, hogy meg kell érte őrülni. Kísérletezek is a konyhában, és élvezem az eredményeket (többnyire - for the record...)
- tegnap elmentem fodrászhoz. Biciklivel. Délre. Mármint 12:00-ra. A Kálvin térhez. Át a városon. Annyira jó volt biciklizni és őszen odagurulni, és szőkésbarnán vissza, hogy erre nincsenek szavak. Nevettem hangosan a bicklin, hogy ez mekkora jó dolog már. Mindenhol virágzó fák, nyugis város, napfény, tiszta levegő, szép színek és tavaszi szél.
- lett egy tervem. Érzelmi indíttatásól, de minél többet gondolkodom rajta, annál jobban beleszeretek. És már úgy látom, akár reális is lehet. Amit most biztosan érzek, hogy ezt szeretném csinálni, ennek látom értelmét, ebben hinni tudok. Naponta ezerszer odakanyarodnak a gondolataim a tervezéshez és ez nagyon jó. A megélhetés az viszont erősen kérdéses. De nem egyedül ugranék bele, hanem másokkal. Még nem merek róla beszélni, mert félek, hogy elaprózódik az ereje. Bocs.
- múlt héten kaptam egy csokor tulipánt. Nem tudom, kitől :) annyira jó!! Örülök neki és a titkossága megsokszorozza az örömöt! Meg még várom, hátha lesz valami jel. Kínomban kiírtam a FB-ra, hátha az illető(k) majd jelez(nek), ez nem történt meg, de iszonyú vicces, kedves kommentek jöttek és úgy tűnik, velem izgul és örül sokmindenki más. Páran mondták, hogy ők bizony valami férfira gyanakodnak - hát én egy pillanatig sem :) egyszerűen nem ismerek olyan férfit, akiből ezt kinézem. Ellenben a benti kiscsapatra gyanakszom, de őrült profik, mert a szoftos puhatolózásra teljes pókerarccal reagáltak (vagy tényleg nem ők azok, de akkor viszont nem tudom, hogy ki). Mindenesetre Ádám a zoom partynak azt a nevet akarta adni, hogy "Ki küldte a csokrot?" - ezen nagyon nevettem még sokáig.
- ültettem ezer és egy virágot és őrült szépek! Meg van idő reggelente locsolni őket, meg levagdosni az elvirágzott részeket, meg beszélni hozzájuk - van idő ilyenekre is!! Meg most úgy ámblokk, a tavasz iszonyú hosszú, mert ugye van idő észrevenni meg naponta örülni neki, és a teraszomra kimenni egy komplett relax-szá vált. Szeretem a fák friss leveleit, a virágillatot a levegőben, kimenni a fák közé, drukkolni a magról elültetett hajnalkának és paradicsomnak, hogy jöjjenek elő és örömujjongani, amikor megjelennek az első leveleik :)
- hétvégém ugyan nagyon fos volt sok sírással tarkítva, de annyira összekaptam magam, hogy elmentem sétálni, és gyalog egy másfél órás kört mentem, szóval környező utcák felfedezésével telt és hát milyen csodákat láttam!! A cél Kikiék régi lakása volt, ahol gimis koromban jártam párszor (ott TV-ztünk épp, amikor bemondták az MTV-n, hogy meghalt Kurt Cobain - emlékszem a teljes letaglózásra, azt hiszem ott éreztem először azt, hogy hogy foroghat tovább a világ, ha ilyen esemény történik, hogyhogy nem dermed meg minden), és az utca ugyan nem rémlett, de a házat megismertem, és szuperjó volt ott sétálni. Van egy ilyen kínos kattanásom, hogy meg szoktam nézni a névtáblákat, hogy ki lakik ott és hát csomó ismerőst szoktam így találni, és most is így volt :) ez tökre szórakoztat. Meg az is, hogy lett ott egy erdős rész is, amire nem emlékeztem, egy zsákutca végén, tiszta idilli volt az egész, egy férfi autót mosott (régi, de szupermenő sportautó), gyerekek az utcán tollasoztak, egy kertben pont olyan hintaállvány volt, mint régen gyerekkorunkban a telken, egy apuka az erdőben egy fára felszerelt egy gyűrűhintát a gyerekeinek és ahogy közelmentem, láttam, hogy pont ugyanilyen gyűrűhintánk volt kiskoromban, meg nagyon menő régi villákat láttam, szép kerteket, zsibongó gyerekeket - teljesen olyan hangulat volt, mint egy balatoni nyaralófaluban szezon előtt.
- nagyon mókás dolgokat fedezek fel az itthoni napi ritmusomban: pl egy reggeli kávé teljesen elég, nincs az a délutáni 2-3 körüli bóbiskolás, ami a bejárós napokon mindig jött. Plusz korán is kelek csudára, ma pl. 5-kor, de 6-kor legkésőbb minden nap fent vagyok. Szeretem a reggeli órákat, akkor megy minden a legjobban, olyankor kedvem és erőm is van rendet rakni, elpakolni, főzni, a koncentrálás is tök jól megy, meg szeretem a hűvös csendet, ami ilyenkor még mindent betakar.
- tegnap felhívtam Sz-t a tervvel kapcsolatban, pár dologban szerettem volna tőle tanácsot vagy csak simán a véleményét hallani. Én ugye nagyon akartam vele beszélni, vagyis inkább csak kapcsolatban maradni, de nem voltam abban biztos, hogy ő hogy áll ezzel, próbáltam magam arra is felkészíteni, hogy nem akar velem beszélni, vagy nem adja ki a saját tapasztalatait, mert úgy ismertem meg, akiben van egy nagy adag önzés, birtoklás, nem az a megosztós típus. De aztán teljes fordulattal őrült kedves volt, az üzenetemre 10 percen belül felhívott, beszéltünk fél órát, mondott csomó ötletet, küldött ezer képet, felajánlotta, hogy megkérdezi XY-t szívesen, hogy eljön velem a helyszínre megnézni és ötletelni, elmondta, hogy szerinte mik a rizikók és hogyan lehetne őket minimalizálni - hú, nagyon jól esett. Emberileg is és projektileg is.
- mozgásban nagy restanciáim vannak, de nagy öröm, hogy a korábbi nagyonszeretemedzés egyrészt folytatódik online, másrészt mostantól heti 2x, szóval még biciklizésekkel meg sétákkal már jó leszek :) és az is a jó dolgok közé sorolódik, hogy még a heti 1 edzéssel is van érezhető fejlődés, pl bemelegítésnél az egylábas blokkot alig bírtam megcsinálni eleinte, most meg már simán megy erő és egyensúly szempontból is.
- húsvétra beugrott, hogy tartsam meg az ünnepet ünnepként egyedül is. Ezért megterítettem szépen, elővettem a legszebb tálakat, tányérokat, poharakat, régi családi terítőt, gyertyákat, felöltöztem szépruhába, nyaklánccal, mindennel, betettem a This is Bach válogatást és úgy vacsoráztam. És nagyon durva, hogy ezekkel mennyire ünneppé vált az a vacsora!
- nagyon szeretek olvasni, most Marquez: Szerelem a kolera ideje alatt van soron, nekem ez kimaradt korábban, és nagyon szeretem a hangulatát, a képeket, a hasonlatokat, a megfogalmazásokat. Jó élmény ez a könyv. Ráadásul elkezdtem hangosan olvasni magamnak, hiányzik a szinkron, jól esik gyakorolni. Jelentkeztem is hangoskönyv felolvasónak, mert ez jó :)
- a karantén miatt, meg hogy Zsófi(ék)nak főzök időnként, állandóan van itthon többféle meleg étel. Ilyen előtte soha nem volt, és csodás érzés. Szintén az a felfedezés is, hogy kókusztejben főtt rizs mennyire jó reggeli alap sósan (újhagymával, tojással, bármi más zöldséggel vagy maradék hússal) is és édesen (gyümölcs szósszal, fahéjjal, kókuszchips-szel) is. És a kardamom bármilyen aszalt / fagyasztott gyümölccsel mit tesz!!! úristen!! Olyan íz, hogy meg kell érte őrülni. Kísérletezek is a konyhában, és élvezem az eredményeket (többnyire - for the record...)
- tegnap elmentem fodrászhoz. Biciklivel. Délre. Mármint 12:00-ra. A Kálvin térhez. Át a városon. Annyira jó volt biciklizni és őszen odagurulni, és szőkésbarnán vissza, hogy erre nincsenek szavak. Nevettem hangosan a bicklin, hogy ez mekkora jó dolog már. Mindenhol virágzó fák, nyugis város, napfény, tiszta levegő, szép színek és tavaszi szél.
- lett egy tervem. Érzelmi indíttatásól, de minél többet gondolkodom rajta, annál jobban beleszeretek. És már úgy látom, akár reális is lehet. Amit most biztosan érzek, hogy ezt szeretném csinálni, ennek látom értelmét, ebben hinni tudok. Naponta ezerszer odakanyarodnak a gondolataim a tervezéshez és ez nagyon jó. A megélhetés az viszont erősen kérdéses. De nem egyedül ugranék bele, hanem másokkal. Még nem merek róla beszélni, mert félek, hogy elaprózódik az ereje. Bocs.
- múlt héten kaptam egy csokor tulipánt. Nem tudom, kitől :) annyira jó!! Örülök neki és a titkossága megsokszorozza az örömöt! Meg még várom, hátha lesz valami jel. Kínomban kiírtam a FB-ra, hátha az illető(k) majd jelez(nek), ez nem történt meg, de iszonyú vicces, kedves kommentek jöttek és úgy tűnik, velem izgul és örül sokmindenki más. Páran mondták, hogy ők bizony valami férfira gyanakodnak - hát én egy pillanatig sem :) egyszerűen nem ismerek olyan férfit, akiből ezt kinézem. Ellenben a benti kiscsapatra gyanakszom, de őrült profik, mert a szoftos puhatolózásra teljes pókerarccal reagáltak (vagy tényleg nem ők azok, de akkor viszont nem tudom, hogy ki). Mindenesetre Ádám a zoom partynak azt a nevet akarta adni, hogy "Ki küldte a csokrot?" - ezen nagyon nevettem még sokáig.
- ültettem ezer és egy virágot és őrült szépek! Meg van idő reggelente locsolni őket, meg levagdosni az elvirágzott részeket, meg beszélni hozzájuk - van idő ilyenekre is!! Meg most úgy ámblokk, a tavasz iszonyú hosszú, mert ugye van idő észrevenni meg naponta örülni neki, és a teraszomra kimenni egy komplett relax-szá vált. Szeretem a fák friss leveleit, a virágillatot a levegőben, kimenni a fák közé, drukkolni a magról elültetett hajnalkának és paradicsomnak, hogy jöjjenek elő és örömujjongani, amikor megjelennek az első leveleik :)
- hétvégém ugyan nagyon fos volt sok sírással tarkítva, de annyira összekaptam magam, hogy elmentem sétálni, és gyalog egy másfél órás kört mentem, szóval környező utcák felfedezésével telt és hát milyen csodákat láttam!! A cél Kikiék régi lakása volt, ahol gimis koromban jártam párszor (ott TV-ztünk épp, amikor bemondták az MTV-n, hogy meghalt Kurt Cobain - emlékszem a teljes letaglózásra, azt hiszem ott éreztem először azt, hogy hogy foroghat tovább a világ, ha ilyen esemény történik, hogyhogy nem dermed meg minden), és az utca ugyan nem rémlett, de a házat megismertem, és szuperjó volt ott sétálni. Van egy ilyen kínos kattanásom, hogy meg szoktam nézni a névtáblákat, hogy ki lakik ott és hát csomó ismerőst szoktam így találni, és most is így volt :) ez tökre szórakoztat. Meg az is, hogy lett ott egy erdős rész is, amire nem emlékeztem, egy zsákutca végén, tiszta idilli volt az egész, egy férfi autót mosott (régi, de szupermenő sportautó), gyerekek az utcán tollasoztak, egy kertben pont olyan hintaállvány volt, mint régen gyerekkorunkban a telken, egy apuka az erdőben egy fára felszerelt egy gyűrűhintát a gyerekeinek és ahogy közelmentem, láttam, hogy pont ugyanilyen gyűrűhintánk volt kiskoromban, meg nagyon menő régi villákat láttam, szép kerteket, zsibongó gyerekeket - teljesen olyan hangulat volt, mint egy balatoni nyaralófaluban szezon előtt.
- nagyon mókás dolgokat fedezek fel az itthoni napi ritmusomban: pl egy reggeli kávé teljesen elég, nincs az a délutáni 2-3 körüli bóbiskolás, ami a bejárós napokon mindig jött. Plusz korán is kelek csudára, ma pl. 5-kor, de 6-kor legkésőbb minden nap fent vagyok. Szeretem a reggeli órákat, akkor megy minden a legjobban, olyankor kedvem és erőm is van rendet rakni, elpakolni, főzni, a koncentrálás is tök jól megy, meg szeretem a hűvös csendet, ami ilyenkor még mindent betakar.
- tegnap felhívtam Sz-t a tervvel kapcsolatban, pár dologban szerettem volna tőle tanácsot vagy csak simán a véleményét hallani. Én ugye nagyon akartam vele beszélni, vagyis inkább csak kapcsolatban maradni, de nem voltam abban biztos, hogy ő hogy áll ezzel, próbáltam magam arra is felkészíteni, hogy nem akar velem beszélni, vagy nem adja ki a saját tapasztalatait, mert úgy ismertem meg, akiben van egy nagy adag önzés, birtoklás, nem az a megosztós típus. De aztán teljes fordulattal őrült kedves volt, az üzenetemre 10 percen belül felhívott, beszéltünk fél órát, mondott csomó ötletet, küldött ezer képet, felajánlotta, hogy megkérdezi XY-t szívesen, hogy eljön velem a helyszínre megnézni és ötletelni, elmondta, hogy szerinte mik a rizikók és hogyan lehetne őket minimalizálni - hú, nagyon jól esett. Emberileg is és projektileg is.
- mozgásban nagy restanciáim vannak, de nagy öröm, hogy a korábbi nagyonszeretemedzés egyrészt folytatódik online, másrészt mostantól heti 2x, szóval még biciklizésekkel meg sétákkal már jó leszek :) és az is a jó dolgok közé sorolódik, hogy még a heti 1 edzéssel is van érezhető fejlődés, pl bemelegítésnél az egylábas blokkot alig bírtam megcsinálni eleinte, most meg már simán megy erő és egyensúly szempontból is.
- húsvétra beugrott, hogy tartsam meg az ünnepet ünnepként egyedül is. Ezért megterítettem szépen, elővettem a legszebb tálakat, tányérokat, poharakat, régi családi terítőt, gyertyákat, felöltöztem szépruhába, nyaklánccal, mindennel, betettem a This is Bach válogatást és úgy vacsoráztam. És nagyon durva, hogy ezekkel mennyire ünneppé vált az a vacsora!
- nagyon szeretek olvasni, most Marquez: Szerelem a kolera ideje alatt van soron, nekem ez kimaradt korábban, és nagyon szeretem a hangulatát, a képeket, a hasonlatokat, a megfogalmazásokat. Jó élmény ez a könyv. Ráadásul elkezdtem hangosan olvasni magamnak, hiányzik a szinkron, jól esik gyakorolni. Jelentkeztem is hangoskönyv felolvasónak, mert ez jó :)
de jók ezek! irigyedem a fodrász miatt!
VálaszTörlés