Blogverem #7
Hát ez majdnem teljesen kiment a fejemből, úgy látszik, hogy még nem vált szokássá, meg hogy annyira hosszú volt a nap, hogy már csak vizszintesen szeretnék lenni.
Bringával mentem be az irodába, sanszos, hogy idén utoljára, mert nem esett jól Michelin babaként beöltözve leizzadni, meg néha fázni, hazafelé meg jól megázni és fosni, hogy melyik vizes levélkupacon fogok elcsúszni bringástul. Közben őrült ügyintézés volt még meló után, mert a holnapi szülinapi bulira vállaltam 2 plakát kinyomtatását, és elmentem egy szeretett nyomdába, de ott nem lehetett leadni a megrendelést, csak online a webshopukban, ami először rámszólt, hogy túl nagy a felbontása, ilyet nem tölthetek fel, aztán lekicsinyítés után rámszólt, hogy ehhez a mérethez túl kicsi a felbontása, elképzelhető, hogy pixeles lesz. Wtf.
Így aztán T. párja A. haverja B. váci nyomdája lett a befutó, aki reggelre megcsinálja a nagy felbontással is, pluszban T. kimegy reggel a cégesautóval, szóval ez pipa - mondjuk nettó 3 óra azért eltelt az odamenés-webshop csesződés-telefonok-átméretezés-wetransferrel átküldés-egyeztetés-alternatíva keresés jellegű dolgokkal. Sebaj, utána lehetett a mindenmentes kókuszgolyónak nekiállni, ami először annyira kevésnek tűnt, hogy inkább dupláztam a receptet, de nem volt mindenből itthon, így most van benne zabpehely / mogyoródara; asztalt áfonya / aszalt cseresznye páros, illetve muszáj volt valamennyi mézet beletenni, mert ehetetlenül nemédes volt. Kardamomot nem mertem beletenni, nehogy too much legyen, de a nyári piros lekvárokba mindig az megy, mandula aroma viszont igen - möglássuk. Kóstoltam menet közben, és amit lehetett ebből kihozni, azt szerintem sikerült, de majd kiderül holnap, mennyire megy rá a nép. Én kínomban azért édesnek éreztem kicsit (de olyan rendes, cukros édességekért még mindig ölni tudnék).
Aztán este kipróbáltam a házi feladatnak adott sóval bedörzsölést is, nagyon jópofa, egy jó nagy marék sóval végig bedörzsölöm magam, pár percet rajta hagyom (én közben is kicsit dörzsöltem, mert elkezdtem fázni), aztán lemosás után hoppá, babapopsi jellegű bőrérzet volt a jutalom.
Most nem tudom, milyen jellegű energiák cikáznak a föld ezen felén, de valahogy pár hete olyan sok minden van, nem rossz értelemben, szóval hogy sok program, sok tennivaló, olyan egészen prekovid típusú napok/esték vannak, és a fárasztóságuk mellett megint azt érzem, így kerek a világ és kellenek ezek az ingerek a jóllétemhez. Néha reggel úgy kelek, hogy úristen, hogy fog ez mind beleférni a napba, de végülis belefér, csak munka elmaradásaim vannak. De az megvár, ezek meg feltöltenek, tehát egyértelmű.
És mindjárt kelés lesz, szóval nem tudom kifejteni egy meglepetésszerű szerelem (sajnos nem nálam) és két hirtelen halál (szerencsére nem nálam) történetét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése